Bejelentés



Civil Városi Unió - Szeged

















Pénzszivattyú?

 

 

2011-ben megjelent írásunkban (Hol és mit vizsgál az önkormányzati cégeket átvilágító bizottság?) már sürgettük, hogy hozzák nyilvánosságra a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Bizottság jelentéseit, tájékoztassák a közgyűlést és a nyilvánosságot, hiszen ezt a bizottságot – legalábbis szavakban – ezzel a céllal hozták létre. Külön kitértünk a Pólus Kft-re, hiszen ez a cég menedzselte és bonyolította a városi, sokmilliárdos beruházásokat.

Ezt követő cikkünkben (Egeret szültek a hegyek, avagy pénzszivattyú-e a Pólus Kft.?) már azt kellett megállapítanunk: „Lezárulni látszik a szépreményű és hosszú nevű Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Bizottság ténykedése. Igaz, kézzelfogható eredmények nélkül…A zárójelentés egyetlen üdvözölhető eleme csupán a teljes nyilvánosság ígérete.”

Ahhoz, hogy a szegediek megismerjék, hogyan bonyolódtak városunkban a nagyberuházások, milyen elképesztő mértékű összegek kerültek kifizetésre marketing tevékenységek, pénzügyi és műszaki tanácsadások, jogi képviseletek, stb. okán, és ahhoz, hogy a személyi összefonódások világossá váljanak, szükséges lett volna a Pólus Kft. átvilágításáról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalára. Ez a nyilvánosság - az elmúlt évek közgyűlési munkájának ismeretében egyáltalán nem meglepő módon - nem valósult meg.

Most, amikor hosszas erőfeszítések árán végre hozzájutottunk a jelentéshez, azt tapasztaltuk, hogy az abban foglaltak korábbi megállapításainkat alátámasztják.

 

Az alábbiakban minden kommentár nélkül idézünk a jelentésből:

 

„A társaság a vizsgált időszakban 20 főállású munkavállalót foglalkoztatott, emellett megbízási szerződéssel további 12 fő munkavállalót… megjegyezzük azt is, hogy a szakértői munkát nem egy esetben a Polgármesteri Hivatal munkatársai látták el munkaidejük után.

1./ … Bt.  Alapítás: 2008.05.26. Szerződéskötés: 2008.06.02.

Üzletviteli tanácsadás történt 2008-2009-ben havi 280.000,- majd 294.000,- forint értékben. A szerződés projektekben való részvételről szól, a havi teljesítésigazolás nevesíti a projekteket. Ezt a szerződést később kiváltották megbízási szerződéssel. A megbízott a Polgármesteri Hivatalnál látta el a Pólus feladatait.

3./ … Kft.

A megbízási szerződés… pénzügyi tanácsadás szolgáltatásról szól 60.000.000,- Ft +áfa értékben. A számlázás havonta történik, a teljesítésigazolás általános, nem tudható belőle az elvégzett munka. A számlák alapján átlagosan 47 szakértői nap van számlázva havonta, de a teljesítésigazolásokon ez nem látszik. A pótlólagosan bekért dokumentumokból nem állapítható meg ki készítette, nincs aláírás, dátum rajtuk.

8./ … Kft.

A megbízási szerződés… tervezési szolgáltatás nyújtására vonatkozik havi minimum 10, maximum 22 szakértői napra napi 60.000,- + áfa díjazásért. A számlák melletti teljesítésigazolások hiányosak, nem derül ki az elvégzett munka.

9./ … Bt.

Vállalkozási szerződés jött létre ügyviteli szolgáltatás pénzügyi- és kontrolling feladatok ellátására. A szerződés dokumentáció készítését írja elő. A díjazás 20.000,- Ft áfa szakértői naponta…. További szerződések születtek pályázati üzleti és marketingtervek készítésére 800.000,- Ft + áfa összegben. Az átadott üzleti tervből nem derül ki a készítője, aláírás, dátum nincs a végén. Így nem állapítható meg, ki teljesített. Kifizetés azonban van.

12/ … Bt.

Megbízási szerződés szerint a Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt keretében kommunikációs szakértő munkát végzett. Feladata volt a projekt látványterveinek elkészítése továbbá kommunikációs szaktanácsadás, koordinálás, felügyelet. Napi 40.000,áfa tanácsadói díjért 2008. február-december között. A teljesítésigazolások alapján már csak a kontroll és szakmai irányítást végezte, nem derül ki a konkrét munka, csak annyi, hogy minden hónapban 4 tanácsadói nap lett számlázva. Mikor, milyen munka elvégzése, az nem derül ki.”

 

Végül következzen néhány idézet az átvizsgálók megállapításaiból:

 

„A szerződésekben a meghatározott munkák olyan általánosságokat fogalmaztak meg, melyek valós tartalma nehezen nyomon követhető, így a tényleges teljesítések bizonyos esetekben nem kontrollálhatóak. A teljesítések elszámolására nincs előírt alak, de a megkapott igazolások felvetik azt a gyanút, hogy a tényleges teljesítések nem állnak összhangban az elszámolt teljesítésekkel.

A Szegedi elektromos közlekedési nagyprojekt elszámolásánál több esetben is felvetődik a túlszámlázás (például a …….. Kft. igazolásai), a többszörös elszámolás ugyanarra a tevékenységre.

Az igazolások alapján nagyon hasonló munkavégzést teljesített a … Kft., a … Kft., a … Kft. is. Ezek a társaságok ugyanakkor nem közbeszerzési pályázat alapján dolgoztak a szerződések értékhatára egyik esetben sem érte el a 8 millió forintos határértéket.

Tekintettel azonban arra, hogy egyes szerződések fölvetik azt a gyanút, hogy előnytelen vagy nem megfelelőképpen teljesített megállapodásokról van szó, javasoljuk a szerződéses állomány további felülvizsgálatát. A felülvizsgálat terjedjen ki a korábbi évek megállapodásaira, és az egyes teljesítéseket össze kell vetni az egyes projektekre vonatkozó iratokkal abból a szempontból, hogy egy adott projekt keretében már finanszírozott feladatra nem kötöttek-e újabb szerződést.

A felülvizsgálat módjára azt javasoljuk, hogy a Bizottság vonja be a nyomozóhatóságot, amely a saját maga által megbízott szakértőkkel a további szükséges lépéseket meg tudják határozni.”

 

Az átvizsgáló bizottság jelentésében megírta, hogy a 2010. évi szerződéseket az idő rövidsége miatt nem tudta vizsgálni. 2010-ben viszont többek között már a Mars téri beruházást is a Pólus Kft. bonyolította. Annak ellenére, hogy a kereskedőkkel folytatott persorozat végén a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.138/2010/3 sz. ítéletében a szerződéseket közérdekűnek, nyilvánosnak ítélte, azok a mai napig nem kerültek nyilvánosságra!

 

Meg kell említeni Nagy Sándor (akkori városfejlesztési alpolgármester) szerepét is. A Pólus Kft. megalakítása, a fejlesztési iroda munkatársainak Pólusban betöltött szerepe mind arra utalnak, hogy a szegedi nagyprojektek menedzselése, a kivitelezők kiválasztása mind egy kézben volt, Nagy Sándor kezében.

 

Érdemes megemlékezni – a számos kérdőjelet felvető, sokszor azonos tevékenységekre kötött szerződések mellett – arról is, hogy csupán a közlekedési nagyprojekt PR és kommunikációs szolgáltatásaira 81,7 millió Ft-ot költött a város!

 

Kérdés, hogy a Pólus Kft-nél foglalkoztatott 20 fő vajon mivel foglalkozhatott, hiszen a projektekkel kapcsolatos szinte valamennyi feladatot külső vállalkozóval, vagy a Polgármesteri Hivatal dolgozóival végeztettek el?

 

A jelentés körül 4 éve csönd van. A fentiek tükrében talán érthető, hogy miért.

 

 

 

A Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Bizottság jelentése a Pólus Kft-ről:

 


 

 

Alábbi két írásunk 2011-ből való:

 

 

Egeret szültek a hegyek, avagy pénzszivattyú-e a Pólus Kft?


Lezárulni látszik a szépreményű és hosszú nevű Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Bizottság ténykedése. Igaz, kézzelfogható eredmények nélkül, amit persze a két oldal ellentétes módon értékel. A zárójelentés egyetlen üdvözölhető eleme csupán a teljes nyilvánosság ígérete. Már a bizottság felállásakor is kételyek merülhettek fel a szándék komolyságát illetően, hiszen a Fidesz megszavazta szocialista delegáltként a két volt alpolgármestert, akik a város és az önkormányzati cégek üzemeltetésében kulcsszerepet játszottak, és, mint ilyenek, nagyságrendekkel több információ birtokában voltak. Balgaság volt továbbá azt feltételezni, hogy a pénzszívattyú úgy működött volna, hogy ne lettek volna érvényes szerződések, a számviteli szabályoknak megfelelő bizonylatok. Erre természetesen vigyáztak az érintettek. Ezért aztán nem is sikerült semmiféle bűncselekményt felderíteni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem történtek visszaélések, hogy a közpénzeket az elvárható gondossággal kezelték volna. Hátráltatta a bizottság tevékenységét az is, hogy kiderült: nemcsak az egyik oldal sáros bizonyos ügyekben (lásd Mars tér ügy), így aztán hamvába holt a vizsgálódás. Érdekes módon a sok vizsgált cég közül kimaradt egy, nevezetesen az összes komolyabb beruházást bonyolító Pólus Kft.

A Civil Városi Unió eddigi megjelenéseivel is mindig annak a célkitűzésének próbált megfelelni, hogy Szeged önkormányzatának tevékenysége a lehető legteljesebb nyilvánosságot kapjon, a városvezetés a teljes átláthatóság jegyében működtesse a rábízott közvagyont. Ezt az átláthatóságot hiányolta Szentgyörgyi Pál a 2011. novemberi közgyűlésen, mondván: felháborító, hogy egyes városi cégek nem átláthatók.

Azt, hogy ezt mennyire gondolta komolyan ő és a városvezetés, jól szemlélteti a Szeged Pólus Kft. ténykedése.

A Pólust 2005. decemberében hozta létre a közgyűlés két alapvető céllal:

-         kiemelt projektek menedzselése

-         befektetők kiválasztása.

Ez utóbbi tevékenység sikeréről sokat elárul a kft. 2011. május 13-i beszámolójában szereplő idézet: „2010. évben 12 komolyabb befektetői szándékkal keresték fel a társaságot. Ezen megkeresések végül nem hoztak eredményt.”

Mielőtt rátérnénk a kiemelt projektek menedzselésére, néhány adat a cég működéséről:

Az indulás óta a létszám mintegy négyszeresére nőtt, a 2010. év végi adatok szerint 20 főt alkalmazottként, 17 főt különféle szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott acég. A személyi és működési költségeket döntően két tételből fedezi a cég: az évenként biztosított önkormányzati támogatásból (2010-ben 71 millió, 2011. évi terv 58 millió Ft), valamint a projektekben végzett tevékenység kiszámlázásából és az alvállalkozói tevékenység továbbszámlázásából eredő bevételekből (2010-ben 270 milló, 2011. évi terv 58 millió Ft). Hogy ez sok, vagy kevés, a részletek ismeretében mondható meg. Egy mondatot azért idézünk a cég beszámolójából: „ A decemberi kettős ügyvezetés és a régi ügyvezető év végi felmentése miatt a társaságnak, a járulékokkal együtt 6,8 millió Ft személyi jellegű többlet ráfordítása keletkezett.” Magyarul: a mintegy 6 hónapig ügyvezető Tapasztó Sándor, a fizetésén felül, ennyit vett fel, miután az új cégéhez távozott.

Ami a kiemelt projektek menedzselését illeti, nos ezt mindannyian megtapasztalhattuk Szegeden: esetenkénti elképesztő dilettantizmus, a józan észnek ellentmondó megoldások, határidők folyamatos csúszása, újrabontások, módosítások módosításai jellemezték a beruházásokat. Egy dolog viszont kitűnően működött, a magyarázatok gyártása. Csak emlékeztetőül:

„a hőmozgás okozta a bajt”

„elfelejtettek bizonyos kábeleket lefektetni”

„a nyomtáv szélesebb lett a tervezetnél”

„a jegykiadó automata szállítója jelentős késedelembe esett”

„ a 10-es trolivonal éőítése egy másik leendő beruházás miatt késedelmet szenvedett”

„szükségessé vált az eredeti felsővezeték tervek módosítása, néhány esetben nagyobb teherbírású oszlopok beépítésére van szükség. A nagyobb oszlopok beszerzése több időt vesz igénybe.”

A sor hosszan folytatható lenne, most csak a 2010. évi beszámolóból idéztünk, a teljesség igénye nélkül.

Miután a Pólus Kft. több tíz milliárd Ft felhasználásában kulcsszerepet játszott, a szegedi polgárok joggal várták volna el a bizottság vizsgálatát és teljes körű tájékoztatást a közpénz felhasználásáról. Ennek legegyszerűbb módja lenne a cég szerződéseinek nyilvánosságra hozatala, annál is inkább, mivel egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.138/2010/3. határozata alapján valamennyi önkormányzati tulajdonú társaság által megkötött szerződés közérdekű adat és, mint ilyen, nyilvános.

Hogy mit találnánk ezekben a szerződésekben? Csak néhány példa a városrehabilitációs projektből: 60 milliós szakértői költség, 38 millió a nyilvánosság biztosítására, 13 millió a közbeszerzések bonyolítására, 55 millió pénzügyi tanácsadásra, 128 millió projekt menedzsmentet segítő szolgáltatásokra! És ez csak egy projekt. Idézet a Pólus Kft. 2011-es üzleti tervéből: „az elektromos tömegközlekedési projekt 2011. évre tervezett projekt menedzsment összege nettó 113 millió Ft. A feladatok ellátásának mintegy 6 évre szóló menedzsment-költsége összesen nettó 643 millió Ft.”

Még egy érdekesség: a Kft. közel 30 munkaszerződést és mintegy 50 személyi megbízási szerződést tart nyilván. Sokat mondóak a nevek. A beruházások egy viszonylag szűk körhöz köthetők, melyek jó része Nagy Sándor volt városfejlesztési alpolgármester, az írányítása alatt működő fejlesztési iroda, a hozzá közel álló korábbi Pólus-vezető, az SZKT Kft. korábbi vezetése, valamint a COWI Hungária köreiből kerültek ki.

Érdekes lenne ezekben a kérdésekben mind a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Bizottság, mind pedig a Pólus Kft. új vezetőjének a véleményét meghallgatni.


 

Hol és mit vizsgál az önkormányzati cégeket átvilágító bizottság?

 

Közel egy éve, hogy a helyhatósági választások után a szegedi közgyűlés az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok elmúlt időszakbeli működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére vizsgáló bizottság felállításáról döntött, mivel a két politikai oldal ezen cégek elmúlt ciklusban folytatott tevékenységét teljesen eltérő módon ítélte meg.

A polgármester és az MSZP frakció a cégek működését szabályosnak és rendben lévőnek tekintette, míg a jobboldaliak elengedhetetlennek tartották az egyenkénti, átfogó revíziót. Megalakult tehát a hosszú nevű Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság azzal a feladattal, hogy az általa kinevezett albizottságok megállapításaiból készítsenek összefoglalót a közgyűlés és a nyilvánosság tájékoztatására.

Ez a jelentés ismereteink szerint a mai napig nem készült el, nincs hír a bizottság jelenlegi tevékenységéről és az eddigi vizsgálatok tapasztalatairól sem. A Szegedi Közlekedési Kft-nél feltárt visszásságokról és az ott folyamatban lévő nyomozásról a szegedi közvélemény először a Hír TV műsorából kapott információt, ugyanúgy, mint a Környezetgazdálkodási Kht-nál történtekről. A Szegedi Vásár és Piac Kft-nél elvégzett vizsgálatra többször hivatkozott a bizottság elnöke, de a jelentés nem került nyilvánosság elé.

A tervezetthez képest tehát jelentős mértékű az elmaradás a bizottság munkájában. Információink szerint, a szintén 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő Pólus Kft-nél még nem történt meg az átvilágítás, noha köztudomású, hogy ez a cég menedzselte és bonyolította a városi nagyberuházásokat. Emellett több más cég revíziója is várat magára.

A közgyűlés televíziós közvetítéseiből úgy tűnik, hogy a két szemben álló politikai oldal közötti bizalmatlanság tovább erősödött az önkormányzati cégek működésével összefüggésben is.

Véleményünk szerint a város további fejlesztési irányainak meghatározására, a pénzügyi helyzet kezelésére, a helyi közéletre egyaránt negatív hatással kisugárzó politikai feszültségeket oldhatná, ha a vizsgáló bizottság záros határidőn belül elvégezné a feladatait, elkészítené, és nyilvánosságra hozná jelentéseit, és ezekben a kérdésekben tiszta helyzetek teremtődnének, hiszen ez nagyban hozzájárulna az alapvető szintű bizalom légkörének a kialakulásához. Ez a bizalmi minimum elengedhetetlen a város és az itt élők érdekében lefolytatandó nyílt, ha kell, kemény, de gyanakvások nélküli, tárgyszerű vitákhoz.

A jelenlegi helyzetben valamennyi önkormányzati cégre rávetülhet az árnyék, mert a bizottság – parkoló pályán állva – késlekedik feladatainak elvégzésével, a meglévő információk közzétételével. Feltehetően ebből következően máris lehet hallani olyan véleményeket is, melyek a pártok vezetőinek az átvilágításra vonatkozó elkötelezettségét kérdőjelezik meg. Mivel a vizsgálatok nem haladnak az elvárható ütemben, és a közvélemény ki van rekesztve az információkból, a civil társaságokban, a munkahelyeken „tuti” információk keringenek, suttog a város.

 

Talán ez a legrosszabb, ami ebben az ügyben történhet. Az önkormányzatnak az önmaga által meghatározott feladatok elvégzését számon kellene kérnie, kételyek nélküli, továbblépésre alkalmas viszonyokat teremtve az önkormányzati cégek működésének területén is, minél előbb.








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!