Bejelentés



Civil Városi Unió - Szeged

















Mars téri sikersztori

 

Szegeden, a DM 3 cikke, valamint a vezetőváltás kapcsán ismét kereszttűzbe került a Mars téri beruházás. „Ömlenek a panaszok lapunkhoz” – írta a DM, amiből látható volt, hogy a városvezetés az új (mára már lemondott) piacigazgató elmozdítására készül. Talán korrektebb lett volna a cikkírónak úgy fogalmaznia, hogy „folytatódott a panaszáradat”, hiszen elképzelhetetlen, hogy az előző vezető alatt nem özönlöttek a panaszok. A kialakult helyzetért természetesen a piacigazgatókat is terheli felelősség, ám koránt sem akkora mértékben, mint a városvezetést, közelebbről Nagy Sándor volt városfejlesztési alpolgármestert, aki elképzeléseit, rögeszméit? minden józan ellenvetést lesöpörve, botrányokkal mit sem törődve (lásd közlekedési projekt, stb.), segédcsapataitól, érdekeltségi körétől? támogatva keresztül verte. Nézzük tehát a tényeket, melyek a városvezetés kommunikációjából rendszeresen hiányoznak, vagy elferdítve jelennek meg:

- 2001-ben a város a Mars tér átépítésére már készültek tervek, 42,6 millió Ft értékben.

- 2004. elején Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester megrendelésére, a korábbi tervező bevonásával, elkészült egy döntés előkészítő tanulmányterv. Tanácsnoki koordináció mellett az összes érdekelt fél bevonásával a szükséges egyeztetések lezajlottak, a pénzügyi terv reális volt, a mintegy 40 kereskedő összesen 30 millió Ft ellenében vállalta a létesítményeik lebontását és elszállítását, a piac hasznos alapterülete nem csökkent volna. A projekt tehát 1,78 milliárd Ft összköltséggel, valamennyi szereplő számára elfogadható kompromisszumokkal, finanszírozható, garanciákat is tartalmazó megállapodásokkal azonnal indítható és 2006. tavaszára befejezhető lett volna.

- 2004. tavaszán a projekt , a tárgyalások lefolytatását és irányítását Botka László váratlanul  Nagy Sándor SZDSZ-es alpolgármester kezébe adta, amivel egy több éves ámokfutás vette kezdetét. Nagy – az erő pozíciójából, a város jogi lehetőségeit túlértékelve – elsődleges feladatának tekintette a piac megtisztítását azoktól a szereplőktől, akikről úgy vélte, hogy megegyezés, együttműködés nélkül is meg lehet szabadulni. Figyelmen kívül hagyta mind a piaci szereplők, mind a Tervtanács véleményét.

- 2005. június 20-án a Szegedi Vásár és Piac Kft. ajánlatot kért a kiskunhalasi MERKBAU Kft-től, majd másfél hónap múlva történt egy újabb ajánlatkérés, akkor már öt cégtől. Nem túl meglepő módon a MERKBAU nyert, a szerződés megköttetett 412 millió + ÁFA összegben. Ezt követte 4 db szerződésmódosítás és 2 db pótmunka szerződés, melyek eredményeképpen az ár 412 millióról 484,7 millióra változott. Apró momentum: az első módosításra már a szerződéskötés napján, 2005. szeptember 5-én sor került.

- 2005. június 8. és 2006. január 16. között az I. ütem bontási munkálataival kapcsolatos 4 szerződés alapján a SZVP Kft. mintegy 20 millió Ft-ot fizetett a GOBOKER Kft-nek azzal, hogy a bontási anyagokat a Kft.  értékesíti és az ebből befolyt összeget visszautalja az SZVP részére. Ennek megtörténtéről semmiféle dokumentum nem található a Piac Kft. honlapján.

- A két kiscsarnok felépítése után botrányos körülmények alakultak ki. A további építkezések kapcsán a legkülönfélébb elképzelések láttak napvilágot: a buszpályaudvar elköltöztetése (ebből az alapkő letétele megvalósult), SZEVIÉP rendezvényház, sportcsarnok?, U pavilon felújítása, lebontásának terve, majd megtartása, az árusító helyek szűkítése, bővítése, számos egymásnak ellentmondó elképzelés. Nyilvánvaló volt, hogy mindezek mögött jól körülhatárolható érdekcsoportok elképzelései álltak.

- 2009. tavaszára a városvezetés – vélhetően a potenciális befektetők (SZEVIÉP) megnehezült helyzete miatt – visszatért az eredeti elképzelésekhez. Májusban a város konzorciumi szerződést kötött a Szegedi Vásár és Piac Kft-vel, mintegy 3,2 milliárd Ft összegű pályázat benyújtására, 35%-os önrész mellett.

- 2009. május 15-én a közgyűlés jóváhagyta a 3,044 milliárdos városrehabilitációs pályázatot, egyidejűleg az SZVP Kft. és a Pólus Kft. közti szerződést is, mely szerint a Pólus a lebonyolításokkal kapcsolatos feladatokra jogosultságot kap. A szerződés alapján a Pólus Kft. számára szakértői költségekre 60 millió, nyilvánosság biztosítására 38 millió, közbeszerzések bonyolítására 13 millió, könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó szolgáltatásra 55 millió és projekt menedzsment szolgáltatásokra 128 millió, azaz összesen bruttó 353 millió Ft összeget biztosít a város, mely összeget a szerződés egyik pontja szerint akkor is biztosít a város, ha a pályázat nem nyer. Ezt a szerződést az NFÜ is kifogásolta, többek között ez volt az oka (nem pedig a kereskedők által indított perek), hogy a pályázati összeg csak idén szeptemberben érkezett meg. ( A tervezést ugyan az a tervező készítette, aki a 2001-es terveket, csak az akkori 42, 6 milliós költség helyett további 126 millióért.)

- 2009. novemberében, a nagycsarnok építésére kiírt közbeszerzést ismét a MERKBAU nyerte el 1.278.500,- Ft-os ajánlatával.

- Hosszantartó pereskedés után az „adventi bontás” kárvallott kereskedői elérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatban kötelezte a beruházással kapcsolatos valamennyi szerződés nyilvánosságra hozatalát. Ennek ez ideig a Pólus Kft. nem tett eleget, ez ügyben ismereteink szerint a végrehajtás megindult, kiváncsian várjuk, hogy a Pólus szerződéseiből mikre derül még fény.

2005. nyarától a Szegedi Vásár és Piac Kft. napjainkig sorozatosan kényszerült hitelek és tagi kölcsönök felvételére. A 2011. májusi mérlegadatok szerint a hitel nagyságrendje meghaladja az 1,3 milliárd Ft-ot, miközben az önkormányzat törzstőke emelés formájában mintegy 700 millió Ft-ot juttatott a cégnek, továbbá ide számolható a kereskedőktől beszedett előlegek és licitdíjak 250 millióra tehető összege is. Ez összesen 2,3 milliárd Ft, elvileg ennyibe kerülne a Mars téri beruházás. Csakhogy nem számoltunk a Pólus Kft. kiadásaival –2-300 millió? – továbbá azzal, hogy a 2 milliárdos pályázati forrásból az SZVP Kft-t csupán 803 millió Ft illeti meg. Könnyen kiszámolható tehát, hogy a cégnek a legjobb forgatókönyv alapján is megmarad 500 millió Ft hitele, melynek kamatterhei a legszerényebb becslések szerint is elérik a 300 millió Ft-ot.

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ezt a cég – amely egyébként hosszú évek óta veszteséges, önkormányzati támogatásra szorul – valaha is vissza tudja fizetni. Ennek terhe a városra hárul, tovább növelve Szeged már így is kritikus eladósodottságát.

Végezetül pedig mit eredményezett Nagy Sándor 6 éves ámokfutása?

20000-ről 8000 m2-re csökkentett piaci területet, mellyel elérték, hogy mára már nem a piacnak van parkolója, hanem a parkolónak piaca. Családok sokaságától vették el a megélhetési lehetőséget, nepperek számára tették lehetővé az asztalok albérleteztetését, lehetetlenné tették a város környéki őstermelők számára az árusítási lehetőséget, az árak leszorítását, ezzel pedig végső soron a lakosság számára az olcsó piac létét.

Ehhez kellene tapsolnunk?

 








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!